Téli túra az ősz derekán
2007. október 23-a négynapos hosszú hétvégéjét a Szlovák Paradicsomban töltöttük. Utólagos túrabeszámolóm olvasható a folytatásban, képeket pedig a galériában nézhettek hozzá.
Pénteken a társaság különböző időpontokban indult útnak.
Én az ügyvédi iroda csapatát építettem a Mátrában, Parádfürdőn, ahol akadályversenyt játszottunk a szálloda parkjában. Innen délután az uccsó busszal zúztam vissza Gyöngyösig, ahol Szidi és Robi szedtek össze.
Roland az első fuvarral ment Szlovákiába és intézte a szállásátvételt meg a bevásárlást, nomeg forró kajával várta az éjszakai érkezőket.
Még aznap éjjel esni kezdett a hó, reggel csodaszép havas tájban gyönyörködhettünk. Az első napunk persze főleg punnyadással telt, rengeteg társasozással, majd délután a csajokkal kis "sétát" tettünk (felmásztunk) az egyik közeli hegy oldalába a Bagoly-sziklához (Sovia Skala), ahonnan csodás kilátás nyílt Csingó (Cingov) üdülőfalujára és a Hernád völgyét ölelő hegyekre.
Vasárnap a csapat egyhangú választása szerint egy szurdokba kirándultunk, a Nagy-Sólyom (Velky Sokol) nevű völgybe. Néhány centi hóval, alatta jéggel borított fadorongokon és kidőlt fatörzseken egyensúlyoztunk, kőről kőre ugrálva haladtunk egyre feljebb. A völgy vége után már sokkal könnyebb terepen, kényelmes erdei úton túráztunk vissza, ahol csak a néhol erős lejtők nehezítették a mászást.
Persze ez az utunk sem múlt el kaland nélkül, ezúttal a csapattól észrevétlen lemaradó Petit veszítettük el majdnem útközben.
Estére az egész bagázs húzta a lábát, így másnapra fürdőt szavaztak meg, és a poprádi Aquacityben pihenték ki az előző nap megpróbáltatásait. A túravezető (én) kivételével, aki kilométerhiányát nem érezte csillapítva, nomeg Boldi és Ildikó, akik meglepetés vendégként befutottak vasárnap délután. Hétfőn így aztán hárman csatlakoztunk egy másik túracsapathoz, és velük indultunk a Paradicsom újabb meghódítására.
A kirándulás ezúttal már az elolvadt hótól sáros ösvényeken, a Hernád-áttörésen sziklákon hol láncokba kapaszkodva, vagy a sziklaoldalba erősített tálcákon vitt. Aztán fel az egyik rövidebb szurdokon a Kolostor-szakadékon (Klastorska Roklina), amit már tavaly, koranyári áradáskor megmásztunk. Idén jóval alacsonybb vízállásnál csak a magas létrák okoztak ott nagyobb erőfeszítést. Sötétedésre felértünk a szurdok tetejére a turistautak találkozásánál levő kolibába a Klastoriskohoz (Menedékkő), ahol a felhőkbe érve nagy ködben orrunkig se látva fél órát keresgéltük a továbbutat. Szerencsére azért megtaláltuk :) Vissza a faluba azután már fejlámpákkal világítva, koromsötétben mentünk, térdnyúzó meredeken lefele.
A kedd délelőtt már a pakolással, szokásos társasozással telt, a szakadó eső miatt a tervezett vár- és városnézés elmaradt. Dél tájban átadtuk a szállást, majd néhányan még feltöltöttük élelmiszerkészletünket szlovák finomságokkal (sajt, csoki) és igyekeztünk hazafele.
Képek a Picasa galériában.
